Születésnapi versek: Jagos István Róbert.

Harminchetedik tavasz

Egy nyelv van csak, melyen szólhatok;
Nagymamám becézése minden délután.
S bár tudom, nem beszélek tisztán, hadarok.
Gondolatom nem csak szó-fonák.
Értem a kimondott szavakat,
Szívem mondta tollba nemrég.
Megélem most a harminchetedik tavaszt.
Ha Isten segít, leszek korosabb is ennél.
Hányszor dobtam sutba: Nem kell!
Fiatalság bizony bolondság.
Hányszor kértelek: Vedd el!
Irgalmad, egyfajta alázatosság.
A feje-lágy is összébb megy,
Ahogy nőnek, nyúlnak az évek.
Újszülött, majd karon ülő lett,
Ma már a mellemig ér fel.
A sorsom a jussom – ember legyek,
Mint Bandi az embertelenségben.
Példát, igen, tőle is veszek,
S mindenkitől ki szavát igaznak élte.
Bízom, lesz még időm, s elég tavaszom
Szeretni fiat és nőt
Talán lesz még erőm hogy a szavakon
Innen és túl, karomba zárjam Őt.
Majdan fekszünk réteken
Unokák zsivajai között,
Remélem, még lesz ennyi tavaszom
Mielőtt az égbe költözöm.

szuletesnapi versek

Születésnapi versek és szülinapi versek!

Hasonló termékek